Állatok a kertünkben, környékünkön:.
Az őrségi házakra nem jellemző a kerítés.
Ha a házak előtt van is, hátul és körben nem kerítik le a kertet.
Nálunk egyáltalán nincsen. Csodálatos ez a határtalan szabadság.
Persze ehhez az kell, hogy ne kelljen félni a betolakodóktól.
Azért persze itt is vannak kéretlen látogatók, de ezek nem betörni jönnek, ők itt laknak az erdőben.
Kárt tudnak tenni, de aki félti kertjét, egy vékony dróttal távol tudja tartani őket.
Ezek az erdei állatok.
Hozzánk a nyulak, őzek, szarvasok, rókák, és egyszer egy kis csíkos vadmalac jött látogatóba.
Fácánt a pajta mellett lőttem, finom leves készült belőle.
A szarvasok az agancsuk tisztogatásával a fákat tördelik le, az őzek pedig a kis fákban tesznek kárt
ugyancsak agancsaikkal.
Mivel kis állataink -baromfik- nálunk nincsen, a róka inkább csak a szilvaéréskor eszegeti a lehullott gyümölcsöt.
Mivel az ablaküvegen a sötétebb lakásba nem lehet kintről belátni, élvezet figyelni amint néhány lépésre
-nem rácsok, kerítés mögött, hanem szabadon legelnek, eszegetnek az erdő lakói.
Egyik évben egy csíkos kis vadmalac tévedt teraszunkra, majd mikor meglátott, sikítva rohant el.
Legmulatságosabbak a mókusok.
Fantasztikus légtornász mutatványokat csinálnak a fákon, egyikről szinte repülve a másikra.
Télen és nyáron több mint negyven féle madár fordul meg nálunk.
Érdekes, hogy nincsenek varjak, szarkák, viszont van közel harminc darab holló, persze ezek ritkán vannak egy csoportban, óriási terület a territóriumuk.
Legérdekesebb, amikor még télen elkezdik a "szerelmeskedést".
Náluk láttam tükör repülést, amikor az egyik a másik alatt háton repült.
